November 5-6 csütörtök-péntek: Állati önkéntes munka az állatkertben

Készenállunk, kezdhetünk?

A mai napon önkéntes munkát végeztünk a helyi állatkertben. A feladat egyrészt a vidraház tetejének letakarítása volt, másrészt a tóparti sétány körüli területen bozót ritkítás volt, ezúttal lucfenyőket is ritkítottunk. Igazi tájépítészeti feladat volt, ahol a látogatók számára igyekeztünk esztétikus képet kialakítani. 

Az avar eltakarítása a tetőről

Még az ereszcsatornát is kitakarítottuk:)

A munka végeztével a transporterre várva

Természetesen nagyon jól éreztük magunkat. Bevalljuk, hogy a pihenő időben egy kicsit leskelődtünk. A rénszarvasok, a bölények a baglyok és a vidrák túl közel voltak hozzánk, a fényképező gépet persze véletlenül magunkkal hoztuk.  

Leskelődés

November 4 szerda

Ez a nap rövid tájékoztatással kezdődött. Megismerkedtünk két francia cserediákkal is: Lucas és Lilian azért érkeztek ide, hogy megtanulják a „harvesterek” = fakitermelő gépek használatát.

Mielőtt valakit az erdőben „harvesterbe” ültetnek, meg kell tanulnia annak a kezelését szimulátoron.

Mi is kipróbálhattuk a szimulátorokat. Nagyon jó volt:) Ezután megnéztük Ähteriben a házigazdáink másik iskoláját, ahol a gazdasszony képzés, autószerelő képzés, rönkház építés és sok minden más is folyik. Összesen nyolc szakmát oktatnak ott. Érdekes volt a műhelyeket megnézni.
A rönkházakat, miután az iskola diákjai elkészítik a helyszínen, az iskola értékesíti. Az is érdekes volt, hogy a fémipari tanulók saját maguknak motorcsónakot és kismotort is készítenek maguknak.

Azt is megtudtuk házigazdáinktól, hogy a magyar vízi rendőrség Ähteriben gyártott motorcsónakokat használ.  

Délután egy erdészeti kiállításon vettünk részt. erről aképek később jönnek.

November 03. kedd: Gyakorlat a „fűkaszával” Finn módra.

Ezen a napon reggeli után teljes menetfelszerelésben, azaz acélbetétes munkavédelmi csizmában, vágásbiztos nadrágban és láthatósági dzsekiben, valamint rostélyos védősisakban a műhely előtt sorakoztunk.

 Megkaptuk a fűkaszákat, amajd a műhelyben nekiláttunk a karbantartásnak. A karbantartást az ebédszünetig végeztük, majd egy nagyon finom ebéd után kivittek minket az iskola tanerdejébe. 

A csoportot két részre osztották, egy mástól 10 m biztonsági távolságot tartva belekezdtünk a bozót vágásába. A finn erdőket zömmel erdei fenyő, lucfenyő, kisebb mennyiségben vörösfenyő, valamint nyír alkotja, tipikus tajga övezet. Előfordulhat néhány fűzféle is a cserjék között, de az is elsősorban a gyorsan növő nyírből áll. Annyira sűrűn nő a nyír, hogy az erdőben eléggé megnehezíti a mozgást, valamint az utak mentén az erdő szélén összegfüggő cserjeszintje takarja a belátást az erdőbe, ami az onnan érkező, átvonuló vadállományt takarja.

 Nyáron gyakran autóbaleseteket okoznak az átkelő jávorszarvasok. A veszély elkerülése végett ezért az utak mentén a nyírfaállományt rendszeresen vágni kell. Az erdő belsejében szintén fontos, hogy ne legyen túl sűrű a nyír, mert rontja a fűrészárunak szánt faállomány minőségét.

Egy növekvő erdőben hektáronként kb. 2000 fenyő hagyható meg. Tehát a „felesleget” el kellett távolítanunk. Ez a nap a gyakorlás napja volt. Volt akinek nagyon jól ment, mert már otthon is használt ilyen kaszákat, de volt olyan is köztünk, aki csak most először. De mindannyiunkat meglepett az, hogy a talaj enyhén bizonytalan, vagyis tőzegmoha alkotja, amire rálépve egy kicsit besüpped a lábunk, illetve rugózik is egy kicsit. Elég szokatlan volt a fűkaszákkal így a mászkálás.

Tolnai tanár úr videókat készített rólunk a fűkaszák használata közben, amint feldolgoztuk a videókat, közzétesszük:)

Az erdő szépsége azonban minden nehézségért kárpótolt minket.

Második nap-ismerkedés az iskolával

Mivel egy három hetes erdészeti gyakorlattra érkeztünk, most már elárulhatjuk, hogy mi is erdészetet tanulunk Magyarosrzságon, Piliscsabán. Iskolánk honlapja itt nézhető meg. Alig vártuk, hogy megismerkedjünk az itteni iskolával, láthassuk a gépeket és az erdőt.

A napot a három hetes program ismertetésével és ismerkedéssel kezdtük.

Mindenkinnek jól ment angolul a bemutatkozás:)

A munkavédelmi eszközök felpróbálása után bejártuk az aikola épületeit.

Megnéztük a  hordozható fűrészmalmot, 

Az első utunk a fűrészmalomhoz vezetett. Az iskola által kezelt erdőkből kitermelt fákat, itt egyből fel is dolgozzák. Az erdei fenyő  lassan nő, ezen az éghajlaton, de emiatt agyon jó minőségű a fűrészáru. Bútorok, rönkházak előállítására kiválóan alkalmas. A bibircses nyír pedig a legdrágább anyag, amiből többnyire késnyél készül.

Az iskola múzeumát is megtekintettük, érdekes volt látni, ahogy az 1930-as évektől kezdve itt folyt a tanítás.

Kézi szerszámok, kéreg hámozók stb.

A padlás szoba egyben tanterem volt még 1937-ben, ma már csak múzeum.

Nagyon meglepett minket, hogy mennyi minddent saját maguknak készítek el a Finnek. Az iskola múzeum jóval a Facebook-kora előtti életet szemlétesen mutatta be. Izgalmas tevékenységek vártak az itteni diékokra. Például saját maguk készítették el a fejszéket, egyéb szerszámokat sőt az iskolatáskát és acipőt is.

Nyírfa kéregből készültcipő és táska kb. 1940-ből.

Azt is láthattuk, hogy a tőzeglápból néha igazi kincsek kerülnek elő, mint például ez a megövesedett fenyő törzs. A tapintása olyan, mint a márványé.

A múzeum után kisétáltunk a tópartra is.

Nem véletlenül van ott a stég, mert természetesen egy "mökki", magyarul egy kis házikó áll ott szaunával, ahogy azt a házigazdák másnéven "rantasauna", azaz tóparti szauna.

Rantasauna

Első napunk

Reggel a nap első sugarai rózsaszínes vöröses árnyalatot adtak a fák lombkoronáinak. A levegő annyira tiszta, hogy szinte harapni lehet, az időjárás kellemes. Kb. 5-6 Celsius fok volt a hőmérséklet. Vasárnap lévén a délelőttünk szabad volt, az előző esti megbeszélésen reggel kilencre tettük a közös reggelit.

Íme néhány fotó a környezetünkről:

Ilyen faházakban lakunk:)

Szakállzuzmó az ágakon

A  levegő tisztaságát láthatóvá teszi a sok zuzmó

Az indulás napja: 2015. okt.31.

Hajnali fél négykor álltunk be sorba a Liszt Ferenc repülőtér A2-es termináljánál a Lufthansa müncheni járatához. A gép 6:35-kor indult, és olyan hosszú sor állt a bejelentkezésnél, hogy azt hittük, lemaradunk róla.
Szerencsére sikerült még időben feljutni a gépre. A csoportból négyen most utaztak először repülővel. Nagyon kellemes élmény volt, és gyönyörű látvány tárult elénk a levegőből.

Az Alpok felett

Az Alpok felett haladva az alacsonyabban fekvő felhőpamacsok megültek a hegyvonulatok között, kis tavacskák érzetét keltve.

München felett szépen sütött a nap, viszont a felhők miatt a városból eleinte semmit sem láttunk.

Münchenben szálltunk át.
Miután Helsinkiben földet értünk, a reptéri buszjárattal egyenesen a központi pályaudvarra siettünk, mert a 13:10-kor Seinäjoki felé tartó IC-t el kellett érnünk.  Sajnos öt percet késtünk , ezért a két órával későbbi járattal mentünk tovább ,amivel már nem értük el az Ähtaribe tartó vonatot, így meg kelllett kérnünk a házigazdákat, hogy jöjjenek elénk kisbuszokkal. 

Amikor a vonatról leszálltunk Seinäjokiban, Hannu és Jorma már vártak minket. A három és fél órás vonatozás után még 100 km várt ránk Ähteribe. Mivel akkor már több, mint 12 órája úton voltunk, sokan elaludtunk, így menet közben nem készítettünk fotókat.  A szállásunk nagyon szép helyen egy erdőben van, ami az iskola területén található. Ezt azonban csak reggel néztük meg.

Bemutatkozás helyett

Történetünk 2015 október 31-én kezdődik. Tíz fős csapatunk tanári kísérettel arra vállalkozott, hogy 3 hetes erdészeti gyakorlatot tölt el Tuomarniemi-ben a SEDU szakképző iskolájában.  (Finnországban).

Helsinki főpályaudvar

 A kép a főpályaudavron készült Helsinki-ben, épp a vonatra vártunk Seinäjoki felé.  Ezt az oldalt azért hoztuk létre. hogy elmeséljük mindenkinek, mit is láttunk Finnországban. Csoportunk tagjai: Brilla Szófia, Cserei Ákos Dániel, Kara György, Kiss Krisztián, Kósa Máté, Körmendi Balázs, Krempf istván, Nagy Dávid, Schummer Boglárka, Temesi Csaba.

Kísérő tanárunk, aki ezt a fotót készítette: Tolnai Miklós