Ähteritől mintegy 16 km-re utaztunk ma délelőtt egy kisméretű fűrészüzembe. A kis méret csak finn léptékben kicsi, nekünk hatalmasnak tűnt. Egy futószalagon automatikusan szétválogatják a rönköket méret alapján, majd bekerülnek a fűrészüzembe.
Mivel ez egy kis üzem ,ezért manuálisan tájolják a rönköket, hogy a lehető legmagasabb értékű fűrészáru legyen belőlük.
Az üzemben csak erdei fenyőt használnak fel, annak azonban minden részét hasznosítják. A forgácsokat és a kéregdarabokat fűtésre használják egy automata kazánban, ami magától felhívja a karbantartót, ha meghibásodik. Ezzel a hővel mesterségesen szárítják a kész gerendákat és még a helyi kis települést, Töysä-t , is ellátják távhővel. A kész fűrészárut Japánba, Észak-Afrikába, Európába exportálják, belföldre csak az áru 20%-a megy, és ezt nevezik "kis üzemenek.":)
A délelőtt gyorsan eltelt. Dlután, péntek lévén, hamar véget ért a foglalozás és ellátogattunk Keskinen-be, ahol várt minket a "Joulupukki". Tényleg ő lenne a lappföldi Mikulás?
Ezt nem tudtuk elhinni, de fotókat azért készítettünk vele, hátha eljutunk egyszer lappföldre. Innen mintegy öt napi útra van (oda-vissza) a hivatala, ezért nekünk most ez nem fért bele a progrmba, de talán legközelebb.....:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése