2015. november 13., péntek

November 12- Seitseminen nemzeti park 2. rész




Reggeli és rendrakás után egyből útra keltünk, és a szállásunktól mintegy 4 és fél km távolságban található tóvá duzzadt forráshoz és amellette lévő lápvidékhez hajtottunk. Még mindig alacsonyan állt a nap, amikor ez a fotó készült. A víz itt iható.
Útközben  a forráshoz, találtunk még néhány érdekes jelenséget. Például egy jávorszarvas lábnyomát a sárban, amely akkora volt, mint Dávid lába (43) :)

Jávorszarvas lábnyoma a cipő mellett:)


A Balti-ősföld kőzetein jól elterjedtek a küönböző moha és zuzmó fajok, ezt nagyon jól megfiyelehettük egy kisebb domb példáján. Azonban a látványt felülmúlta a mindent átható  illat, ami a rénszervasok kedvenc eledeléből árad.




A tőzegmohalápra hidat építettek, így a mozgássérültek is élvezhetik a nemzeti park szépségeit. 

A láp ezen a területen hat méter mély. Mivel a tőzegmoha évente csak egy mm-t növekszik, hatezer éves lápon keltünk át. 





Az időjárás is nekünk kedvezett, mert rövid időn belül felkelt a nap és gyönyörű fényjátékba borult az erdő:)





Sétánk során egy kis kunyhóhoz értünk, amiben tűzrakóhely volt. Itt meg is sütöttük a kolbászokat:)

Az erdő Finnországban "mindenki tulajdona", pntosabban bárki is a tulajdonos, mindenki bejárhatja szabadon, nincs sehol egyetlen terület sem elkerítve. Szabadon szedhetnek az erdőjárók gombákat, áfonyát és egyéb gyümölcsöket, összegyűjthetik az elhullajtott agancsokat, szabadon horgászhatnak, egy horoggal, a sátrukat is felverhetik bárhol. Egyes nemzeti parkokban azonban bizonyos helyeken nem szabad a helyi növényzet védeleme érdekében sátorozni mindenhol, de ezek a helyek ritkák, és külön jelzik.  Ebben a nemzeti parkaban is a legtöbb helyen szabadon sátorozhat bárki, sőt, az ilyen kunyhókban ingyen meg is szállhat éjszakára, csak annyit kell tennie, hogy mások számára is lehetővé teszi, hogy adott esetben ott töltse az éjszakát, és ha felhasznált a tüzifából, akkor azt pótolja.


A házikó mellett egy külön kis épületben található a fatároló, ahová az erdészek rendszeresen szállítanak ki tüzifát. Eszünkbe jutott, hogy néhány nappal ezelőtt mi is hasonló szolgálatot tettünk más kirándulók számára.:)

A hatezer éves lápon lócák vezetnek át.

A bátrabbak le is léphetnek a lócákról, de ne csodálkozzanak, ha a cipő gyorsan megtelik vízzel.

Holnap folytatjuk....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése